-e A: 1372 u./ mondamee (JókK. 53); 1416 u./¹ ko̗zèpibè ė (BécsiK. 133); 1416 u./³ isten e (AporK. 48); 1456 k. nemdeÿe (SermDom. 2: 557); 1490 k. ytali (ÁbelSzj. 214b); 1578 oͤrdoͤgė (Bornemisza: ÖrdKís. 122) J: 1 1372 u./ ’〈simuló kérdő partikula〉 vajon | ob 〈enklitische Fragepartikel〉’ # (↑); 2 1416 u./² ’ha | wenn’ (MünchK. 101ra)
Belső keletkezésű, valószínűleg szófajváltás. | ⌂ Feltehetőleg az →e¹ (→ez¹) közelre mutató névmásból keletkezett. A kérdő partikulává történt szófajváltás különféle névmásokkal, határozószókkal, főnevekkel, illetőleg később igékkel való kapcsolatban történhetett meg úgy, hogy a névmás az adott szófaj utáni helyre került. Az -e partikula ezekben a kapcsolatokban a kérdés nyomatékosítására szolgál. Az -é változat hangsúly okozta nyúlás eredménye. ⚠ Finnugor egyeztetése téves.