drágalátos A: 1372 u./ dragalatos (JókK. 93); 1416 u./¹ dragalatus (BécsiK. 162); 1621 Drágalátos (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1372 u./ ’értékes | kostbar’ (↑); 2 1372 u./ ’kedves | lieb’ (JókK. 58); 3 1416 u./¹ ’szép | schön’ (↑)
Belső keletkezésű, valószínűleg összetett szó. | ⌂ Az előtag a →drága ’értékes, becses, szeretett’, az utótag az önálló szóként nem adatolt látos ’látni való, megtekintésre méltó’ lehet. Az utótag keletkezésmódja tisztázatlan, talán a →lát származéka; a szóvégi -s melléknévképzőnek látszik.
☞ MNy. 36: 262; TESz.; EWUng.→ drága, látNszt ↪drágalátos