dob² A: 1138/ ? Dubos [sz.] [szn.] (MNy. 32: 134); 1193 ? doboſ [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); 1271 Dobulou [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 8: 369); 1338 Dubuereuhyg [hn.] (OklSz.); 1405 k. dop; dobos [sz.] (SchlSzj. 2019., 2010.) J: 1 1271 ? ’verővel megszólaltatható, vékony falú, üres belsejű hangszer | Trommel’ # (↑), 1338 ’ua.’ (↑); 2 1429 ’ládácska | Schachtel’ (ZichyOkm. 8: 400); 3 1655 ’dobhártya | Trommelfell’ (NySz.); 4 1780 ’daganat; daganatot okozó betegség | Geschwulst; Geschwulst verursachende Krankheit’ (Nszt.); 5 1789 ? ’dobhoz hasonló tárgy; dobszerű alkatrész | walzenförmiger Teil einer Maschine od. eines Gerätes’ (NSz.), 1833 ’ua.’ (NSz.) Sz: dobos 1138/ ? [szn.] (↑); 1405 k. dobos ‹fn› ’dobon játszó zenész | Trommler’ (↑) | dobol 1271 [sz.] [szn.] (↑); 1476 k. doboltatnÿ [sz.] (SzabV.)

Valószínűleg onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Feltehetőleg egy üreges belsejű tárgy ütögetése során keletkező hang, zaj megjelenítésére keletkezett. A →dobog szócsaládjának tövével lehet azonos. Hasonló onomatopoetikus szavak: cser. tümbǝ̑r; oszm. davul, tabul; rom. tobă; stb.: ’dob’.  ⌂  Az 1. jelentés az eredeti, a többi ebből keletkezett metaforikus úton.  ⚠  A →domb--bal való összefüggése aligha valószínű.

☞ EtSz.; TESz.; NytudÉrt. 105: 17; EWUng.→ dobhártya, dobog, dobostorta, topNszt ↪dob²; ↪dobol; ↪dobos