dilemma A: 1784 dilema-kaptsos-beszéded (NSz.); 1807 dilemmát (Nszt.) J: 1 1784 ’téves v. hamis okoskodás, következtetés | Art Vernunftschluß’ (↑); 2 1807 ’két lehetőség közötti választási kényszer | Dilemma’ (↑)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. dilemma ’kettős tétel’, (h.) ’téves v. hamis okoskodás, következtetés’ [< gör. δίλημμα ’kétértelmű tétel, állítás’]. ≋ Megfelelői: ném. Dilemma; fr. dilemme; stb.: ’dilemma, kényszerhelyzet’. ⌂ A köznyelvben a 2. jelentésben használatos.
☞ TESz.; EWUng.Nszt ↪dilemma