deres A: 1743 Deresben (MNy. 70: 96) J: ’olyan pad, amelyre a botozásra ítélt személyt a büntetés végrehajtásakor ráfektetik | Prügelbank’

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  A deres ’szürkés szőrű ló’ (→dér) szóból keletkezett. Tréfás-gúnyos szóhasználatban keletkezhetett. A jelentésfejlődéshez vö. →bak, →boksa; vö. még fr. cavalletto; ol. chevalet: ’állvány, festőállvány’, tkp. ’lovacska’.  ⊚  Csupán történettudományi és történeti tárgyú művekben használatos.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (R.) dereš; szlk. dereš; stb.: ’deres’.

MNy. 9: 241; TESz.; EWUng. dérNsztderes²