dehonesztál A: 1782 dehonestalja (SzT.); 1785 dehonesztálták (MNy. 45: 341) J: ’méltóságában megaláz, becsületében megsért | entehren’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. dehonestare ’(meg)gyaláz, szid(almaz)’, (h.) ’ua.; elcsúfít; elront’ [< lat. dehonestus ’megalázó; illetlen, tisztességtelen’].  ⌂  A szó belseji sz-hez vö. →adminisztrátor, →amnesztia stb.

EtSz.; TESz.; EWUng. honoráriumNsztdehonesztál