szócikk megosztása

deficit A: 1797 deficitjét (Nszt.) J: 1 1797 ’kiadástöbblet | Fehlbetrag’ (Nszt.) (↑); 2 1857 ’hiány(osság); fogyaték(osság) | Mangel’ (Nszt.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Defizit ’hiány(osság); veszteség, kár’ [< fr. déficit ’ua.’ < lat. deficit [E/3. személy] ’hiányzik’]. Eredetileg leltárakban használták, majd a 18. sz. második felében az államháztartás hiányára kezdték alkalmazni.  ≋  Megfelelői: ang. deficit; le. defycit; stb.: ’deficit’.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ defektusNszt deficit