csíz A: 1193 ? chiz [hn.] (ÓMOlv. 58); 1538 chẏʒ (Pesti: Nomenclatura Q1); 1560 k. Chysz (GyöngySzt. 141.); 1702 tsíz (NySz.) J: ’kis testű, sárgászöld tollazatú, pintyféle énekes madár | Zeisig (Carduelis spinus)’
Szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. čiž; szlk. (N.) číž; or. чиж; stb.: ’csíz’ [hangutánzó-hangfestő eredetű]. ⌂ A csíz alak elhasonulással keletkezett. ∼ Ugyanerre az etimonra megy vissza: csízik ’csíz’ (1793: EtSz.); ez a szlk. čížik ’ua.’ szóból származik.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 136; TESz. csízik a. is; EWUng.Nszt ↪csíz