csuvas A: 1783 Tsuvaſs (Nszt.); 1799 Tsuvasok (Nszt.) J: ‹fn› 1783 ’csuvas ember | Tschuwasche’ (↑) | ‹mn› 1862 ’a csuvasokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | tschuwaschisch’ (NyK. 1: 200)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Tschuwasche; fr. Tchouvache; or. чуваш; stb.: ’csuvas’. Forrása: csuv. t́š́ǝ̑vaš ’ua.’; ez a tat. ďž́ywaš ’nyugodt, békés, szerény, szelíd’ szóra megy vissza.. Az orosz nyelvi hatás által vált elterjedtté. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből került. ⌂ A csuvas alakváltozatra vö. →alán.
☞ Németh Gy.: HonfKial. 35; TESz.; EWUng.Nszt ↪csuvas