csupa A: 1416 u./¹ ʟupa (BécsiK. 90); 1512 k. ʟuppa (WeszprK. 101) J: ‹hsz› 1 1416/¹ ’egyedül | allein’ # (BécsiK. 90) (↑); 2 1512 k. ’teljesen | völlig’ # (WeszprK. 101) (↑) | ‹mn› 1416 u./³ ’egyedül álló | einzig, alleinig’ (AporK. 65) R: csupán 1584 czupan ’egészen | ganz’ (NySz.); 1645 ’kizárólag | ausschließlich’ (NySz.); 1799 ’mindössze | nur’ (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Eredetileg melléknév lehetett, amely határozói használatban határozószóvá vált. A melléknév > határozószó fejlődést az -n határozórag is elősegíthette; hasonló jelentésfejlődéshez vö. →heon. ∼ Idetartoznak: (R.) csupádon ’teljesen és egészen’ (1669: NySz.); (N.) csupádokon ’pusztán, csupán’ (MTsz.); ezek esetében a szó belseji d-nek nyomatékosító funkciója van.
☞ Nyr. 38: 344; EtSz.; TESz.; EWUng.→ csupaszNszt csupa; csupán