csigolya² × A: 1358 u./ Chigla mezei [hn.] (EtSz.); 1655 tzigolya (NySz. cigolya a.); 1677 Czigoiasban [sz.] [hn.] (CIFU5 7: 138); 1685 Csigolia [hn.] (SzT.); 1687 Czigollya(n) [hn.] (SzT.); 1792 tsigaja tetőn [hn.] (SzT.) J: ’kosárfonó fűz | Korbweide (Salix purpurea)’
Szófajváltással keletkezett egy relatív fiktív tő származékából. | ⌂ Főnevesült folyamatos melléknévi igenév -a képzővel; az alaktanhoz vö. →csusza, →hulla stb. Az -l gyakorító képzős relatív tő (’forgat, teker, csavar; hajlik, görbül’ jelentésben) a →csigolya¹ szócsaládjával függ össze. Az abszolút tő a →csiga szóéval azonos. A →csigolya² és →csigolya¹ szószerkezetileg azonos, de ezek a szavak egymástól függetlenül fejlődtek ki. ⚠ Finnugor magyarázata, ill. ótörök származtatása kevésbé valószínű.
☞ MSzFE.; TESz.; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ cigle, csigolya¹