cserreg A: 1834 csörrög (Nszt.); 1855–1860 cserreg (MNy. 38: 389); 1860 Csirreg (NSz.); 1863 Csėrrėg pėrrėg (Kriza [szerk.] Vadr. 139); nyj. csérrog (ÚMTsz.) J: ’éles, szaggatott hangon szól 〈főleg madár〉 | krähen, krächzen 〈haupts. Vogel〉’

Szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →csörög-ből keletkezett, a szó belseji r kettőződésével.

TESz.; EWUng. csiricsáré, csörögNsztcserreg