csen A: 1138/ ? Chene [sz.] [szn.] (MNy. 32: 133); 1628 el csenvén [sz.] (NySz.) J: 1 1628 ’lop | stehlen, stibitzen’ (); 2 1836 ’csempészik | schmuggeln’ (Kunoss: Szóf. Csenő a.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szószerkezet alapján a magyar szókincs egyik nagyon régi elemének tűnik.

TESz.; EWUng.