csapda A: 1799 Tsaptákkal (Nszt.); 1836 csapda (Fogarasi: MNZsebsz.) J: 1 1799 ’állatfogó eszköz; verem | Falle 〈auch abstr.〉; Fanggrube’ # (↑); 2 1877 ’csapóajtó | Falltür’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →csap¹ ’csap, ver, üt’ szóból. A megnevezés alapja az a körülmény volt, hogy az állat elfogásánál a csapda az állatra ráesett, rácsapódott. A -ta és -da képzők egymáshoz való viszonya nem tisztázott. A d-s változat elterjedése a nyelvújítás -da képzős szóalkotásának analógiája útján magyarázható; vö. járda (→jár), nyomda (→nyom). ⚠ A csapod (→csap¹) szóból származékszóként való magyarázata, ill. a →labda analógiás hatásának feltételezése kevésbé valószínű.