csakliz A: 1846 csaklizzuk (Nszt.); nyj. csahliz (MTsz.); elsaklizta (Nyr. 42: 188) J: 1 1846 ’fondorlattal megszerez | durch List etw sich selbst in die Hände spielen’ (); 2 1876 ’ad-vesz, csereberél | schachern; feilschen’ (Nyr. 5: 181); 3 1885 ’csen; lop | mausen; stehlen’ (NSz.); 4 1901 ’alkuszik | betrügen’ (ÚMTsz.)

Valószínűleg német jövevényszó. |  ≡  Ném., (baj.-osztr.) schachern, (argó) schacheren: ’kereskedik, kufárkodik, üzérkedik; alkuszik, alkudozik’ [< jidd. sachern, sochern ’vándorolva kereskedik, házal’ < héber sāḥar ’ua.’].  ≋  Megfelelői: szlk. čachrovať ’kufárkodik, üzérkedik, tol, csúsztat’; or. шaхpoвaть ’becsap, rászed’; stb.  ⌂  A szó eleji s > cs affrikálódáshoz vö. →csipke¹, →csűr stb. A liz végződés -l és -z igeképzőt tartalmaz.

EtSz.; TESz.; EWUng. sóherNsztcsakliz