cövek A: 1346 ? Cyuek [szn.] (OklSz.); 14. sz. Ceuuek, chewk (MNy. 11: 275, 276); 1405 k. cheuek (SchlSzj. 1232.); 1429 Cwuek [szn.] (OklSz.); 1550 k. czwek (MNy. 86: 251); 1785 tzövékeld [sz.] (NySz.); 1825 tzövöket (Bernolák: LexSl. cwikowal a.); nyj. cüjek (MTsz.) J: 1 14. sz. ’fapálca 〈mint a párbajra való kihívás jelvénye〉 | Holzstäblein 〈als Zeichen der Aufforderung zum Zweikampf〉’ (↑); 2 1405 k. ’saruba való faszeg | hölzerner Schuhnagel’ (↑); 3 1569/ ’rövid, hegyes karó | Pfahl’ # (NySz.); 4 1583 ’cölöp | Pfosten’ (SzT.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) zwec ’fa- v. vasszeg, csapszeg; faszeg a céltábla közepén’, (kor. úfn.) zweck ’céltábla közepe, cél’, – ném. Zweck ’cél; értelem’, Zwecke ’lapos fejű acélszeg’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői: svéd svicka ’fadugó’; holl. zwik ’ua.; ék’. ⌂ A cövek alak a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkezett. Az 1., 3. és 4. jelentés metafora az 2. jelentés alapján.