cékla A: 1322 ? Ceclas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1405 k. cecla (SchlSzj. 921.); nyj. cégla (NyF. 32: 43); cikla (MTsz.); civiklȧ, cvëklȧ, cvíklȧ, cviklyȧ (ÚMTsz.) J: 1 1405 k. ’salátának használt vörös répa | rote Rübe (Beta vulgaris rubra)’ # (SchlSzj. 921.) (↑); 2 1753 ’répa | Rübe’ (Nszt.)
Szláv jövevényszó, esetleg a déli szlávból. | ≡ Blg. цвекло ’répa’; szbhv. cvekla ’cékla’; szln. (N.) cvikla ’ua.’; – szlk. cvikla ’ua.’; or. свёкла ’répa’; stb. [< ’gör. σεῦκλον, σεῦκλα [többes szám] ’cékla’]. ⌂ A szó belseji v-s változatok későbbi átvételek a szlovákból. ⌂⇒ A magyarból (esetleg visszakölcsönzésként): szbhv. (Kaj) cikla; szln. (N.) cȋkla: ’ua.’.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 114; TESz.; EWUng.Nszt cékla