colstok A: 1833 Czolstock (NSz.); 1848 czollstokkal (Nszt.); 1881 czoltstokk (Nyr. 10: 486); 1901 colstok (Nyr. 30: 389); 1912 colostokkal (Nszt.); nyj. calstog, collostok, cólostok, costok, csolsztok (Nyatl.) J: ’összehajtható mérce | Zollstock’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Zollstock ’hüvelyk v. centiméter beosztású mérőléc’ [< ném. Zoll ’régi hosszmérték’ + ném. Stock ’rúd; pálca, bot’]. ≋ Megfelelői: szbhv. (N.) còlštok; szlk. (N.) colštok: ’colstok’.
☞ EtSz.; Pais-Eml. 318; TESz.; EWUng.→ col, stószolNszt ↪colstok