citera A: 1230 k. cithare (MNy. 80: 73); 1560 k. Cytra (GyöngySzt. 2851.); 1592 Cittrasytt [sz.] (SzT.); 1604 citera (Szenczi Molnár: Dict.); 1626 czitarájokon [?✐] (NySz.); 1696 citora (NySz.); 1809 Tzitára (NSz.); 1845 cziturát (NSz.) J: ’egy fajta húros pengetőhangszer | Zither’ # Sz: citerázik 1626 czitaráznak (NySz.)

Latin jövevényszó, olasz közvetítéssel is. |  ≡  Lat. cithara, citera ’négyhúrú zeneszerszám, lant’, (h.) citara ’lant; hegedű; cimbalom’; – vö. még ol.  (N.) zitera, zìtara ’citera’. A latinban a gör. κιϑάρα ’lant; citera’ átvétele.  ≋  Megfelelői: ném. Zither; fr. cithare; stb.: ’citera’.  ⌂  Az olaszból egy népi hangszer neveként kerülhetett át.  ≁  Nem tartozik ide: citerázik ’remeg, reszket’  (1925: Nszt.), amely a ném. zittern ’remeg, reszket’ szóból ered (vö. →cidri), hangalakját nyilván befolyásolta a citera is.

☞ EtSz.; TESz.; Király-Eml. 69; EWUng.→ gitárNszt ↪citera¹; ↪citerázik¹