cinkos A: 1342/ Chynkus [szn.] (OklSz.); 1459 Czynkos [szn.] (OklSz.); 1613 czinkosa (NySz.) J: 1 1613 ’szélhámos; csaló | Gaukler; Betrüger’ (↑); 2 1613 ’cimbora, haver | Spießgeselle’ # (NySz.); 3 1621 ’gazember, gazfickó; csaló | Lump; Gauner’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1621 ’játszótárs, játékostárs | (Mit)spieler’ (Szenczi Molnár: Dict.); 5 1673 ’(játék)kocka | Würfel’ (NySz.)

Valószínűleg német  (feln.) jövevényszó, magyar képzéssel. |  ≡  Vö. ném.  (kfn.) zinke, (R.) zink: ’ötös a kocka- és táblajátékban’ [< fr. cinq ’ua.; öt’]. Vö. még ném.  (argó) zink, zinke ’titkos jel; cinkostárs, cimbora’.  ⌂  A végződés -s melléknévképző. A magyarban a következő jelentésfejlődéssel kell számolni: ’kocka(játék)’ > ’kockajátékos’ > ’csaló, szélhámos’. A 2–4. jelentés metafora. Az 5. jelentés metafora, valószínűleg az 1. jelentés alapján. A személynevek (↑) minden valószínűség szerint ide tartoznak, de bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az első négy jelentés közül melyikhez kapcsolódnak.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: ? cinkos ’törvényszolga’  (1552: Heltai: Dial. M6b).

☞ TESz.; EWUng.