szócikk megosztása

cicerél × A: 1829 Cziczerélem (TudGyűjt. 11: 85); nyj. cicërél (ÚMTsz.); csicserél (ÚMTsz.) J: ’〈kakas tyúkot〉 hág; párosodik | bespringen 〈der Hahn die Henne〉; sich begatten’

Belső keletkezésű, valószínűleg onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Feltehetőleg a háziszárnyasok, baromfiak párzási hangjának utánzására keletkezett. A tő összefügghet a →csicseg szócsaládjáéval. A szó végződése -rél gyakorító képző. A jelentéséhez vö. →berbitél, →berreg stb.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ csicsegNszt ↪cicerél