cibak¹ × A: 16. sz. czibakszárú [✐] (Takáts: Rajzok 3: 7); 1636 cibak (MNy. 87: 126); nyj. civak (MTsz.) J: 1 16. sz. ’horog, kampó | Haken’ (↑); 2 1825 ’facsatolás a kútgémnél; fordulószög | hölzernes Band am Brunnenschwengel; Gelenknagel’ (Nszt.); 3 1877 ’cövek | Pflock’ (Nyr. 6: 230)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (R.) zwakk ’kampó, horog’, (baj.-osztr.) zwack ’kapcsolószeg’, (E.) zwak ’villás végződésű faág’ [? < ném. (kfn.) zwec ’fa- v. vasszeg’; vö. →cövek]. ⌂ A cibak alak a szó eleji mássalhangzó-torlódás egyszerűsödésével és a ném. (baj.-osztr.) β > m. b hanghelyettesítéssel keletkezett. ⚠ Téves az a magyarázat, amely szerint a cibak¹ a cibaklik (→bicsaklik) alakból keletkezett szórövidüléssel.