szócikk megosztása

bű A: 1636 Buͤ (EtSz. 3. bű a.); 1905 nem mondunk se bü-t, se bá-t [alkalmilag fn] (Ujság 1905. okt. 11.: [1]) J: ’〈a bámészkodás, szájtátás kifejezésére szolgáló indulatszó〉 | 〈Interj. zum Ausdruck des Gaffens〉’

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Spontán hangkitörésből keletkezett a megdöbbenés, csodálkozás kifejezésére. Alkalmilag főnévként is használatos a bá-val (→bávad) alkotott szókapcsolatban.

☞ EtSz. 3. bű a.; TESz.; EWUng.Nszt ↪bű¹