bója A: 1865 boje [es. nem m.] (Babos: KözhSzt.); 1893 Bója (PallasLex.); 1894 boja (NSz.) J: 1 1865 ’víz felszínén lebegő jelzőtest | Boje’ (↑); 2 1999 ’(közúton) irányt jelző tárgy | kegelförmiger Gegenstand zur Markierung der Fahrtrichtung (auf Straßen)’ (Nszt.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Boje ’lehorgonyzott jelzőtest’ [< holl. (kholl.) boye ’ua.’]. ≋ Megfelelői: fr. bouée; cseh bóje; stb.: ’ua.’. ⌂ A szóvégi a hanghelyettesítés eredménye. A 2. jelentést a tárgyak alaki, ill. funkcióbeli hasonlósága magyarázza.
☞ TESz.; EWUng.