bátor² × A: 1495 e. bator (GuaryK. 42) J: ‹ksz› 1495 e. ’ámbár | obwohl’ (↑) | ‹partikula› 1 1518 k. ’ám | wohlan’ (SándK. 29); 2 1527 ? ’legalább | wenigstens’ (ÉrdyK. 32), 1608 ’ua.’ (NySz.); 3 1532 ’bárcsak | wenn nur’ (TihK. 110)
Szófajváltás eredménye. | ⌂ A →bátor¹ ’biztos’ melléknévből jött létre. Megengedő mondatban kapott határozói szerepet, és ebből alakult ki a ráhagyó-nyomatékosító, majd óhajtó partikula, ill. a megengedő kötőszó.
☞ Klemm: TMondt. 605; TESz.; EWUng.→ ámbár, bár², bátor¹Nszt ↪bátor²