bács × A: 1462 ? bach (RMKT. 1²: 460); 1569 bács [✐] (StUnBB. 2: 17) J: 1 1462 ? ’számadó pásztor; számadó juhász | (Ober)hint; Schäfer(meister)’ (↑), 1569 ’ua.’ (↑); 2 1648 ’fejőbojtár | Senne 〈Hirtenjunge〉’ (Makkai: RákGy. 525)
Román jövevényszó. | ≡ Rom. baci ’számadó juhász’ [esetleg trák-illír eredetű]. ≋ Vö. még albán baç ’tejtermékeket előállító juhász’. A vlach pászorkodás szavaként a balkáni és a kárpáti nyelvekben is meghonosodott: blg. бач ’sajtkészítő’; szbhv. bač ’havasi számadó juhász’; szlk. bača ’számadó juhász’. ∼ Ugyanerre az etimonra megy vissza: ? bacsa [szn.] ’ua.’ (1522: MNyTK. 86: 43), bacsó ’ua.’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.); ez a nyelvjárási szó a szlovákból (↑) származik.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 71; NytudÉrt. 38: 160; TESz. bacsa a. is; Bakos F.: REl. 204; EWUng.