bukéta ∆ A: 1794 bukét (MNy. 30: 31); 1811 Bukétákat (Nszt. 1: 77); nyj. pukéta (ÚMTsz.) J: ’virágcsokor | Blumenstrauß’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Bukett; ang. bouquet; fr. bouquet; stb.: ’virágcsokor’. A franciából terjedt el [< fr. bois ’fa; erdő’]. ⇒⌂ A magyarba a német és a francia közvetítette. ⌂ A szóvég latinosítás eredménye lehet, vagy esetleg a →bokréta hangalakjának hatására keletkezett. ∼ Idetartozik a végső soron azonos etimonra visszavezethető buké ’illatszer’ (1847: Nszt.), ’a borok illata és zamata’ (1859: Nszt.), amely a fr. bouquet ’ua.’ (↑) átvétele.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.Nszt ↪bukéta