bubolyicska × A: 1578 buboliskoi (NySz.); 1708 Bubulitska (Pápai Páriz: Dict. Cĭcūtāria a.); 1775 bubolyitskát (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 267); 1783 Bubuitska (NSz.); 1795 Bubujitska (NSz.); nyj. bubovicska (ÚMTsz.) J: 1 1578 ’gumó | Knolle’ (↑); 2 1708 ’egy fajta ernyős virágú növény, baraboly | Knollenkerbel’ (↑); 3 1775 ’mételykóró | Rebendolde’ (EtSz.); 4 1842 ’burgonya | Kartoffel’ (MTsz. bubulyicska a.)

bubolya × A: 1833 buboja-tök (Kassai: Gyökerésző 1: 371); nyj. bubolya (NéprÉrt. 19: 51) J: 1 1833 ’hosszúkás tök | Art länglicher Kürbis’ (↑); 2 1898–1948 ’a fejtetőn csomóban feltűzött női haj, konty | Haarschopf’ (ÚMTsz.); 3 1927 ’a magvas kender termő része | Fruchtknoten des Saathanfes’ (NéprÉrt. 19: 51); 4 1934 ’bóbita, búb a baromfi fején | Schopf des Geflügels’ (SzegFüz. 1: 102)

Vitatott eredetű. | 1 Belső keletkezésű, származékszó. |  ⌂  A →búb-ból keletkezett -ly + -(i)cska, ill. -a kicsinyítő képzővel; alaktanához vö. →személy, ill. zugolya (→zug). 2 Szlovák jövevényszó. |  ≡  Szlk. bobul'a ’bogyó; bütyök; csomó’, (N.) bobulička ’kis bogyó, kis gumó’, bobáľ ’burgonya’ [tisztázatlan eredetű].  ⌂  Az etimológia megállapításának nehézsége leginkább abban áll, hogy a magyar és a szlovák szavak közti viszony tisztázatlan, mivel az első magyarázat esetén a szlovák szavak a magyarból származnak.

☞ EtSz.; MNy. 49: 84; Kniezsa: SzlJsz. 599; TESz.; EWUng.→ búb