brindza A: 1546 Bronza (OklSz.); 1548 berenczéit [✐] (SzT.); 1549 Brenʒeth (NyIrK. 6: 375); 1557 Brenza (OklSz.); 1565 brindza (Bakos F.: REl. 209); 1573 borondza (Bakos F.: REl. 209) J: ’(lágy) juhsajt | weicher Schafkäse’
Vándorszó. | ≡ Rom. brânză, (N.), (R.) brîndză ’(lágy) sajt’; szbhv. (N.) brenca ’(lágy) juhsajt, juhtúró’; cseh brynza ’ua.’; szlk. bryndza ’ua.’; ukr. бpuнзa, (R.) бpíндзa ’ua.’; stb. A románból terjedt el [bizonytalan eredetű, esetleg metonimikusan összefüggésben állhat a lat. brandeum ’lenvászonból készült burok’ szóval]. A vlach pásztorkodás szakszókincsébe tartozik. ⇒⌂ A magyarba leginkább a románból, ritkábban különböző szláv nyelvekből került át. A háromszótagos változatok a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkeztek.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 109; TESz.; EWUng.Nszt ↪brindza