bonviván A: 1799/ Bonvivan (I.OK. 30: 255); 1838 bonvivantokat (Nszt.); 1877 bonviván (NSz.) J: 1 1799/ ’világfi | Lebemann’ (); 2 1878 ’jó megjelenésű, rendszerint szerelmes típusokat megformáló (énekes) színész (szerepköre) | leichtlebiger, eleganter Mann 〈Theaterwesen〉’ (Nszt.)

Francia jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. bon vivant ’világfi; élvhajhász’; ‒ vö. még ném. Bonvivant ’ua.; ‹színházi szerepként is›’. A franciában bon ’jó’ + vivant ’élő’ szókapcsolata [< fr. vivre ’él’].  ≋  Megfelelői: cseh bonvivant; le. bon vivant; stb.: ’világfi’.  ⊚  A 2. jelentésében színházi szakszó.

TESz.; EWUng. bon, vivátNsztbonviván