blöff A: 1903 blöff (BpHírlap 1903. dec. 9.: 8); 1912 bluffel (Nszt.) J: ’megtévesztés, félrevezetés | Bluff’ Sz: blöfföl 1914 blöffölni [sz.] ’megtévesztő kijelentést tesz | bluffen’ (HuszadikSz. 1914/1.: 315)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Bluff; ang. bluff; fr. bluff; stb.: ’blöff’. Az angolból terjedt el. [< ang. bluff ’elképesztéssel félrevezet, megtéveszt’]. ⇒⌂ A magyarba angol és német közvetítéssel került át. ⌂ Feltehetőleg a sajtó vagy a kártyások nyelvéből terjedt el.
☞ TESz.; EWUng.