bliktri ∆ A: 1728 blictri (MNy. 79: 124); 1782 Bliktri (Nszt.) J: ‹mn› 1728 ’haszontalan; jelentéktelen | nichtsnutzig; unbedeutend’ (↑) | ‹fn› 1 1782 ’jelentéktelen személy | unbedeutende Person’ (↑); 2 1790 ? ’semmi(ség) | Nichts, Nichtigkeit’ (NSz.), 1847 ’ua.’ (NSz.)

Latin  (h.) jövevényszó. |  ≡  Latin  (h.) blictri ’semmi, semmiség’ [< gör. βλίτυρι ’‹a megpendített hárfahúr hangjának utánzására›’]. Köztes állomásként feltételezhető egy lat.  (k.) *blitri alak. Filozófiai műszóként a középkori tudós világban a skolasztikusok révén terjedhetett el.  ≋  Megfelelői: ném.  (N.) blictri ’látszólag(os), látszatra’; ol.  (N.) blittri, blictri ’semmi, nulla’; cseh bliktr, bliktra ’látszat, külszín’.  ⌂  A latinból való származtatást erősíti az a tény is, hogy a bliktri Pázmány Péter latin nyelvű szövegében már 1630 körül előfordul.

☞ Nyr. 41: 440, 42: 34, 285; EtSz.; MNy. 35: 177; TESz.; EWUng.Nszt ↪bliktri