bikfic A: 1843 Bikficz (NSz.) J: ‹fn› 1843 ’〈tapasztalatlan〉 fiatalember | unerfahrener Jüngling’ (NSz.) () | ‹mn› 1 1843 ’tapasztalatlan | unerfahren’ (NSz.) (); 2 1871 ’ostoba | dumm’ (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ≂  Valószínűleg idetartoznak: bikcis ’haszontalan beszéd v. dolog’ (1621: Szenczi Molnár: Dict.); bikec ’ifjú, fiatalember, ifjonc’ (1838: Tzs.).

TESz.; EWUng.Nszt bikfic