árkus × A: 1512–1526 arkos (KL. 27.); 1568 árkus [] (NySz.); 1708 Árkos (Pápai Páriz: Dict.) J: 1 1512–1526 ’ívpapír | Papierbogen’ (), 1568 ’ua.’ (); 2 1557 ’boltív | Schwibbogen’ (); 3 1585 ’boltívekhez, boltozatokhoz való építőállvány | Baugerüst für Wölbungen’ (SzT.); 4 1587 ’körív | Kreisbogen’ (OklSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. arcus ’íj; ív, hajlat; szivárvány; építészeti ív, görbület; körív’, (h.) arcus, archus ’ua.; (papír)ív’ [indoeurópai eredetű; vö. gót arƕazna ’nyíl(vessző)’, gör. ἄρκυς ’háló’; stb.].  ≋  Megfelelői: le. arkusz; ukr. apкyш; stb.: ’(papír)ív’.  ⌂  A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb.

MNy. 1: 202; EtSz.; TESz.; EWUng. árkád, erkély, hacsérNsztárkus