ár² A: 1395 k. ar (BesztSzj. 659.); 1533 Aar (Murm. 184., S5) J: ’lyukasztó szerszám | Ahle’ #

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Md.  (E.) uro, (M.) ura ’hosszú, nagy ár’; finn ora ’fúróféle szerszám’; lp.  (K.) vı̊ѳrre ’ár’ [< fgr. *ora ’ár’]. A finnugor alapnyevben valószínűleg ősárja jövevényszó; vö. óind ā́rā; nepáli āro; stb.: ’ua.’.

Nyr. 62: 68; MSzFE. ár³ a.; TESz. ár³ a.; MSFOu. 151: 296; EWUng.UN UEW. № 676Nsztár³