ándung × A: 1823/ ahndung (Nszt.); 1845 Ándungom (NSz.); 1878 "andung"-ja (Nszt.) J: 1 1823/ ’sejtelem | Ahnung’ (); 2 1871 ’kedv, hangulat, kedélyállapot | Lust, Stimmung’ (Nszt.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném.  (R.) ahndung, – ném. Ahnung: ’előérzet, sejtelem’ [< ném. ahnen ’sejt, gyanít’].

EtSz.; TESz.; EWUng.Nsztándung