szócikk megosztása

állag A: 1836 állagatlan [sz.]; állagos [sz.] (KisfaludyTÉ. 1: 41) J: 1 1837 ’lényeg | Substanz’ (↑); 2 1902 ’állomány | Bestand’ # (Szily: NyÚSz.)

Latin mintájú képzett tükörszó. |  ≡  Vö. lat. substantia ’lényeg’ [< lat. substare ’létezik, fennáll’]  ⌂  A magyarban az →áll¹ ige -ag névszóképzős származéka; vö. →csillag, →hézag stb.  ⌘  Nyelvújítási származékszó.

☞ TESz.; EWUng.→ áll¹Nszt ↪állag