ágrólszakadt A: 1793 ágról szakadtnak (Nszt.); 1847 ágrólszakadt (Nszt.) J: 1 1793 ’szegényes külsejű; szegény | ärmlich aussehend, lumpig; arm’ # (↑); 2 1821 ’élhetetlen; ügyetlen | unbeholfen; ungeschickt’ (NSz.); 3 1833 ’cudar; pimasz | schuftig; rüpelhaft’ (Kassai: Gyökerésző 1: 127); 4 1838 ’jöttment; ismeretlen származású | hergelaufen; von unbekannter Herkunft’ (Nszt.)

Összetett szó. |  ⌂  Az →ág ’nemzetség, család’ + -ról határozórag + szakadt ’elkülönült, leszakadt, kivált’ (→szakad) igenév jelölt határozós alárendelő összetétele. Keletkezésének az lehet a szemléleti alapja, hogy a családból, nemzetségből való kiszakadás vagy kiszakítottság jogvesztéssel és szegénységgel járhat. A →szakad ige -ról/-ről ragos vonzata a valahonnan való származás kifejezésére is szolgált; vö. mely ágról szakad? ’a család- v. nemzetségfa melyik ágáról, ágából származik?’  (1753: NSz. ág a.).  ⚠  Az a feltevés, hogy az összetétel egy régi halálbüntetési móddal függ össze, aligha valószínű.

☞ TESz.; EWUng.→ ág, szakadNszt ↪ágrólszakadt