anarchia A: 1708–1710/ anarchiáját (MNy. 69: 493) J: 1 1708–1710/ ’politikai irányítás, állami uralom nélküli (zűrzavaros, rendezetlen) közállapot | Anarchie als herrschaftsloser gesellschaftlicher Zustand’ (↑); 2 1800 ’fejetlenség, káosz, zűrzavar | Chaos, Durcheinander’ (MKurir 1800. febr. 4.: 146)

anarchista A: 1793 anarchisták (Nyr. 85: 465) J: ‹fn› 1793 ’az anarchia híve | Anarchist’ (↑) | ‹mn› 1846 ’anarchiára törő; rendbontó | anarchistisch; ruhestörend’ (Nszt.)

anarchikus A: 1846 anarchicus (Nszt.); 1911 anarchikus (RévaiLex. 1: 581) J: 1 1846 ’anarchista | anarchistisch’ (↑); 2 1861 ’zűrzavaros | verworren’ (Nszt.)

anarchizmus A: 1883/ anarchizmus (MunkásmozgTört. 1: 462) J: ’〈főleg politikai irányzatként〉 a tekintély, rend, fegyelem tagadása, felelőtlen szabadosság | Anarchismus’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Anarchie; ang. anarchy; fr. anarchie; stb.: ’anarchia’; – vö. még lat.  (k.), (h.) anarchia ’vezető hiánya; törvény nélküli állapot’ [< gör. ἀναρχία ’ua.’] | ném. Anarchist; ang. anarchist; fr. anarchiste; stb.: ’anarchista’ | ném. anarchisch; ang. anarchical; fr. anarchique; stb.: ’anarchikus’ | ném. Anarchismus; ang. anarchism; fr. anarchisme; stb.: ’anarchizmus’.  ⇒⌂  Az anarchia elsősorban a középkori latinból származik, az anarchista, anarchikus és anarchizmus különböző nyelvek közvetítésével került át a magyarba, részben latinosított végződéssel.

☞ TESz.; Farkas: GLEl.; EWUng.→ arkangyalNszt ↪anarchia; ↪anarchikus; ↪anarchista; ↪anarchizmus