szócikk megosztása

allűr A: 1854 allure-je (Nszt.); 1879 allűr (MagyLex. 1: 135) J: 1 1854 ’modorossá vált sajátos vonás, szokás | Manier’ (↑); 2 1879 ’járásmód; (test)tartás | Gangart; Haltung’ (↑)

Francia jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. allure ’járásmód; sebesség; viselkedés, modor’; – vö. még ném. Allüre ’ló járásmódja’, Allüren [többes szám] ’viselkedés, modor’. A franciában az aller ’megy, jár’ származéka.  ⌂  A hangalak osztrák közvetítésre utal.

☞ TESz.; EWUng.→ allé