alkalom [4] A: 1372 u./ alkolmas [sz.] (JókK. 16); 1503 Alkalma (MNy. 60: 106); 1551 alkomas [sz.] (LevT. 1: 87); 1585 alkámatos [sz.] (Cal. 223); 1599 alkolom (SzT.); 1600 alkalomra (SzT.); nyj. ókómatoskodik [sz.] (MTsz.) J: 1 1372 u./ ’vmire lehetőséget nyújtó időpont, körülmény | Gelegenheit’ # (); 2 1892 ’tehetősség | Wohlhabenheit’ (Nyr. 21: 281); 3 1896 ’fészer | Schuppen’ (Nyr. 25: 89); 4 1926 ’mulatság | Unterhaltung’ (ÚMTsz.) Sz: alkalmas 1372 u./ ’illő, szabad | angemessen, gehörig’ (); 1416 u./² ’vmire megfelelő, felhasználható | geeignet’ (MünchK. 41rb) | alkalmatlan 1416 u./¹ alkolmatlanocba (BécsiK. 91) | alkalmasság 1456 k. alkolmasſagert (SermDom. 2: 167) | alkalmatos 1533 alkolmatos (NySz.) | alkalmatosság 1533 alkalmatoſſagnak kywule ’vminek alkalmas, megfelelő volta | Geeignetheit’ (Komjáti: SzPál. 15b); 1771 ’utazásra szolgáló jármű | Fahrgelegenheit’ (MNy. 60: 217) | alkalmaz 16. sz. második fele alkalmaztatni [sz.] (MNy. 86: 254) | alkalmatlankodik 1604 Alkalmatlankodom (Szenczi Molnár: Dict. Inéptio a.) | alkalmi 1834 alkalmi (PhilMűsz. Occaalisions a.) | alkalmazkodik 1842 Alkalmazkodik (Szily: NyÚSz.) | alkalmazott 1912 alkalmazott ‹fn› ’alkalmazásban álló személy | der/die Angestellte’ (Kelemen B.: MNMSz.) R: alkalmasint 1594 alkolmasint (MNy. 42: 76)

Származékszó. |  ⌂  Az alk (→alkot) igéből jött létre -alom névszóképzővel. Az 1. jelentés az eredeti, a többi ebből jelentésbővüléssel keletkezett.

MNy. 33: 49; TESz.; EWUng. alkotUN UEW. № 1721Nsztalkalmas; ↪alkalmasint; ↪alkalmasság; ↪alkalmatlan; ↪alkalmatlankodik; ↪alkalmatos; ↪alkalmatosság; ↪alkalmaz; ↪alkalmazkodik; ↪alkalmazott; ↪alkalmi; ↪alkalom