alak¹ A: 1338 ? Alakzeg [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 314); 1405 k. alak (SchlSzj. 2042.); 1566 allakos [sz.] (NySz.); 1863 Lak (Kriza: Vadr. 507) J: 1 1338 ? ’baba; bábu | Puppe; Docke’ (↑), 1405 k. ’ua.’ (↑); 2 1585 ’álarc | Maske’ (Cal. 485); 3 [birtokos személyjellel] 1590 ’kedves(em) | Liebchen’ (NySz.); 4 1750 ’forma | Gestalt, Form’ # (Wagner: Phras. Forma a.) Sz: alakos 1566 ? ‹mn› ’díszes | verziert’ (↑); 1577 alakos ‹fn› ’szemfényvesztő | Gaukler, Komödiant’ (KolGl.) | alakoskodik 1621 Alakoskodni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | alaktalan 1793 alaktalan (MNy. 6: 452) | alakzat 1826 alakzatokkal (Aurora 1826: 266) | alakít 1830 alakítják (Nszt.) | alakul 1830 alakulnak (Nszt.) | alakulat 1830 k./ alakulatja (Nszt.)

Bizonytalan eredetű, esetleg fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű és talán összefügg az →ál szóval. A végződés a -k névszóképzőnek tűnik. Elsődleges jelentése ’kétszínű, képmutató személy’ lehetett; ehhez vö. az 1. és 2. jelentést.  ⚠  Ótörök származtatása kevéssé valószínű.

☞ EtSz.; TESz.; MNy. 70: 405; EWUng.→ ál, kül-Nszt ↪alak; ↪alakít; ↪alakos; ↪alakoskodik; ↪alaktalan; ↪alakul; ↪alakulat; ↪alakzat