abajdoc A: 1320/ Abayduch [szn.] (OklSz.); 1321 Obuydych [szn.] (MNy. 63: 364); 1406 Abaydoch (OklSz.); 1549 Abaÿchoɓ (MNy. 79: 505); 1553 Abenaczos [sz.] (NytudÉrt. 88: 15); 1642 abajdócz (EWUng.) J: ‹mn› 1320/ ? ’kevert | gemischt’ (), 1549 ’ua.’ () | ‹fn› 1 1406 ’egy fajta kevert gabona, kétszeres | Mischkorn’ (); 2 1727 ’szemetes gabona | schmutziges Getreide’ (GyaluiUrb. 239); 3 1916 ’kotyvalék | Fraß, Gekoch’ (ÚMTsz.)

Szláv, közelebbről feltehetőleg szlovák eredetű. |  ≡  A szó csak a szlovákból mutatható ki: szlk.  (N.) obadvojec ’felemás lény’, obojenec ’kétnemű lény, hermafrodita’ [? < szláv *oba ’mindkettő’ + *dъva ’kettő’].  ⌂  A szó belseji n-t tartalmazó változat átadó nyelve szóföldrajzi okokból akár a szlovén is lehetne, de itt nincsenek rá adatok. A szóvégi s-t tartalmazó, magánhangzó-kieséssel keletkezett abajcos változat (1549: ) az s melléknévképzős magyar szavak analógiás hatására jöhetett létre.

EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 5; StSl. 2: 91; TESz.; EWUng. cérna, duplaNsztabajdoc