szín¹ A: 1067 k./ Scenholm [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 24); [1200 k.] zenuholmu [hn.] (An. 32.); 1288 ? Scinth [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 739); 1456 k. ʒembe [n-b] (SermDom. 1: 134); 1594 Thehen zin (OklSz.); 1838 színy-nek (Tsz.) J: 1 1067 k./ ’lombos ágakból épített kunyhó, sátor | Laubhütte’ (↑); 2 1456 k. ’különféle, főleg gazdasági célokra használt építmény | Scheune’ (↑); 3 1585 k. ’tornác, előcsarnok | Hausflur’ (Gl.); 4 1938 ’padlás | Dachboden’ (ÚMTsz.)
Keleti szláv vagy nyugati szláv jövevényszó. | ≡ Cseh (R.) sieň ’csarnok, terem’, síň ’tornác’; szlk. sieň ’terem, csarnok’, (N.) ’folyosó, előcsarnok; csűr, pajta’; or. (R.) сень ’árnyék; védelem; kunyhó, sátor; mennyezet, baldachin’, сéни [többes szám] ’tornác, pitvar’; ukr. сiни [többes szám] ’előcsarnok, folyosó’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óind chāyā́ ’árnyék; fény, ragyogás; képmás, másolat’; újperzsa sāya ’árnyék; védelem’; stb.]. Vö. még óe. szl. sěnь ’árnyék; sátor, kunyhó’. A szó árnyék jelentésű megfelelői megtalálhatók a déli szláv nyelvekben is.
☞ MNy. 8: 153; NéprÉrt. 22: 77; Kniezsa: SzlJsz. 504; TESz.; EWUng.→ játékszín, szín³
szín² A: 1146 Scineſ [szn.] (MNL (OL) Dl. 206814); 1146 ? Scines [sz.] [szn.] (PRT. 1: 597); 12. sz. vége/ ſcɩne (HB.); 1288 ? Scinth [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 739); 1476 Makzywnew [sz.] (OklSz.); 1495 meghzyn (Neumann: Registrum 1620.); 1536 ʒÿnÿen (Pesti: Fab. 70b); 1538 zewn (OklSz.); 1553/ ʃʒuͤnnel (Tinódi: Cronica C2a); 1577 szenedet (NySz.); 1585 Czinnel (Cal. 346); 1668 szinnyezié [sz.] (NySz.); 1863 szény (Kriza [szerk.] Vadr. 518) J: 1 1146 ? ’szép alak, szépség, tetszetősség | schöne Gestalt, Schönheit, Anmut’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 45); 2 12. sz. vége/ ’arc; közvetlen jelenlét | Angesicht; unmittelbare Gegenwart’ (↑); 3 1395 k. ’a fénysugarak hullámhossza és rezgésszáma szerint alakuló látási érzet | Farbe als Empfindung’ # (BesztSzj. 692.); 4 [főleg -e birtokos személyjellel] 1416 u./¹ ’felület, felszín | Oberfläche’ # (BécsiK. 141); 5 [főleg -e birtokos személyjellel] 1416 u./² ’vminek a java, vmiből a legkülönb | das Beste, das Vornehmste’ (MünchK. 84va); 6 1489 ’megjelenési forma, külső | Erscheinungsform, das Äußere’ (MKsz. 1895: 111); 7 1513 ’kép, képmás | Bild, Bildnis’ (NagyszK. 102); 8 1513 ’látszat, ürügy | Schein, Vorwand’ (NagyszK. 64); 9 1595 ’festék | Farbe, Farbstoff’ (Ver. 78.); 10 1613 ’mód | Art und Weise’ (NySz.); 11 [főleg -e birtokos személyjellel] 1649 ’vminek, különösen kelmének szebbik, tetszetősebb külső fele | Vorderseite, haupts. rechte Seite bei Stoffen’ # (NSz.) Sz: színes 1146 [szn.] (↑); 1522 k. zynes ’színnel ellátott, színnel bíró, nem színtelen | farbig’ (OklSz.) | színű [csak szókapcsolatban] 1395 k. veres ʒinew (BesztSzj. 692.) | színtelen 1551 szintelen (NySz.) | színtelenít 1577 k. megh ʒÿntelenitÿ (OrvK. 348) | színesít 1603 meg zünoͤsettetoͤt [sz.] (NySz.) | színez 1604 Szinezem (Szenczi Molnár: Dict.) | színesedik 1750 ſzíneſedem (Wagner: Phras. Color a.) | színezet 1754 színezet (NSz.) | színlel 1762 szinlelve [sz.] (NSz.) R: szintig 1508 zintig ’színültig | bis an den Rand’ (DöbrK. 285) | színleg 1804 színleg (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A szó belseji í valószínűleg hangsúlyos helyzetbeli hangzónyúlás következménye. Feltehetőleg a 4. jelentés az eredeti, a további jelentések ebből fejlődtek ki.
☞ TESz.; EWUng.→ drapp, fel-³, földszint, hely-, kétszínű, őszinte, rózsaszínű, se-, szín-¹, szint, szintén, színültig, színvonal, valószínű, vízszintes
szín³ A: 1786 színre (NSz.) J: 1 1786 ’színpad | Theaterbühne’ (↑); 2 1792 ’színház | Theater’ (NSz.); 3 1876 ’színdarab felvonásának egy része | Teil eines Aktes, Szene’ (NSz.) Sz: színész 1787 színeszkedö́ [sz.] (NSz.) | színészkedik 1787 ’színlel, alakoskodik | heucheln’ (↑); 1835 szinészkedik ’szerepet játszik | schauspielern’ (Kunoss: Gyal. Debütíroz a.)
Összetételi előtag önállósulása. | ⌂ A →játékszín szóból; ez a →szín¹ jelentéselkülönülésével keletkezett szín³. Ehhez a fejlődéshez hozzájárulhatott a lat. scena ’táj; szín, színpad’ analógiás hatása.