orgona¹ A: 1372 u./ orgonalaſt [sz.] (JókK. 74); 1416 u./¹ oꝛģanacban (BécsiK. 44) J: 1 1372 u./ ’fújtatós, sok sípú, nagy fúvós hangszer | Orgel’ # (↑); 2 1556 ’orgona(löveg) 〈katonai szakszó〉 | Orgelgeschütz’ (MNy. 80: 373) Sz: orgonál 1372 u./ [sz.] (↑) | orgonálás 1372 u./ (↑)

orgonista A: 1620 Orgonista (MNy. 61: 477); 1751 orgonistának (NSz.); 1796 Orgonyistát (NSz.) J: ’orgonajátékos | Organist’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.) (musica) organa ’hangszer’, (hydraulica, pneumatica) organa ’víziorgona, fújtatós orgona’ (amely a lat. organum ’készülék, szerszám, hangszer’ [semleges nemű, többes számú] alakja); vö. →orgánum | lat. organista ’orgonajátékos’.  ≋  Megfelelői: ném.  (kfn.) organā, ném. Organist; fr.  (R.) organe, fr. organiste; stb.: ’orgona’, ’orgonajátékos’.  ⌂  Az orgonista szó belseji s-éhez vö. →árestál stb. Az orgona¹ 2. jelentéséhez vö. ang. organ; fr. orgue: ’orgona’, (R.) ’‹katonai:› orgonalöveg’.

☞ TESz.; EWUng.→ orgánum, orgona²

orgona² A: 1788 Orgona-fa (NSz.) J: ’kerti díszcserje, amelynek lila v. fehér virága májusban nyílik | (gemeiner) Flieder (Syringa)’ #

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  Az →orgona¹ szóból keletkezett. A névadás alapja az lehet, hogy a bokor ágaiból sípot lehet készíteni vagy esetleg, hogy a bokor kis, cső alakú virágai az orgonasípra emlékeztetnek. – Hasonló szemlélethez vö. a lat.  (tud.) Syringa ’orgona’ és a gör. σῦριγξ ’cső; síp; pásztorsíp’ etimológiai kapcsolatát; vö. még ném.  (R.) pfeifenbaum, pfeifenstrauch; ang.  (R.) pipetree: ’orgona(fa)’, tkp. ’síp-fa, -bokor’. Keletkezéséhez az →orgovány is hozzájárulhatott.

☞ Nyr. 59: 215; TESz.; EWUng.→ orgona¹