hely A: 1055 hel rea (TA.); 1221/ Hettefewhelly [hn.] (HOkm. 6: 13); 1320 Pouszelehelye [hn.] (OklSz.); 1372 hellecʒken [sz.] (JókK. 32); 1416 u./¹ hèl (BécsiK. 123); 1490 heyekre (SzalkGl. 61.); 1595 Hél (Ver. 56.); 1863 hejj (Kriza [szerk.] Vadr. 502) J: 1 1055 ’kisebb földterület; szállás | Grundstück; Unterkunft’ # (↑); 2 1206 ’helység; tartózkodási hely | Ort(schaft); Flecken’ # (OklSz.); 3 1372 u./ ’hatóság; (hivatalos) székhely | Behörde; Amtssitz’ (JókK. 6); 4 1416 u./¹ ’〈írásműben stb.〉 szakasz, rész | Ort, Stelle 〈in einem Text〉’ # (BécsiK. 61); 5 1416 u./¹ ’sorrendi helyzet | Stelle, Platz 〈Reihenfolge〉’ # (BécsiK. 212); 6 1527 ’helyzet, állapot | Lage’ (ÉrdyK. 516); 7 1584 ’férőhely | Platz, Raum’ (NySz.); 8 [ ~e van, ~t ad] 1644 ’jogalap, jogcím; érvényesség, hatály | Rechtsgrund; Geltung’ (MNy. 69: 105); 9 1848/ ’alkalmaz(tat)ás | (An)stellung’ # (NSz.) Sz: helyhez 12. sz. vége/ helhezie ’helyez | setzen, stellen’ (HB.) | helyecske 1372 u./ (↑) | helyhet 1416 u./¹ hèlhetë ’helyez | setzen, stellen’ (BécsiK. 197) | helység 1511/ helység (TörtTár 1903: 418) | helyez 1511/ ? [sz.] (TörtTár 1903: 416); 1763 Helyeztetni [sz.] (Szily: NyÚSz. Helyezni a.) | helyezkedik 1808 Helyezkedni [sz.] (Sándor I.: Toldalék) | helyzet 1815 helyzetembe (NSz.) | helyiség 1833 Helyiség (Szily: NyÚSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Az alakváltozatok közül feltehetőleg a hel az eredeti, amely ma is elterjedt tájszó. A jelentések ’a földfelszín egy része’ alapján jöhettek létre (vö. az 1. jelentést). A helyhez, helyhet származékok szó belseji h-ja igeképző; vö. bűnhet, bűnhődik (→bűn), vénhedik, vénheszik (→vén) stb. ⚠ Névmási kapcsolatokból alakult belső fejleményként való magyarázata téves. ⌂⇒ A magyarból: rom. (N.) hei ’gazdasági épület, melléképület’, (R.) ’telek; hely’.
☞ TESz. helyzet a. is; MNy. 70: 47; EWUng.→ -beli, fő-¹, hely-, helyes, helyett, helyre, lak-, men-, mi-, mű-¹, rak-, szálló, szék-, szín-²
hely-
I helytartó A: 1538 hei tarthoÿa (KL. 158.) J: ’elöljáró | Statthalter’II helyszín A: 1815 Helyszinén (MKurir 1815. nov. 7.: [2]); 1830 helyszinen (NSz.) J: ’színhely, ott helyben, azonnal | Schauplatz, Ort und Stelle’ # – De vö. 1796 helynek szine ’ua.’ (NSz.)III helyrajz ∆ A: 1831 helyrajzát (HazKülfTud. 1831. dec. 31.: [416/1]); 1840 hely-...rajzok (NSz.) J: ’helyleírás | Ortsbeschreibung’ – De vö. 1787 helyrajzolás ’ua.’ (NSz.) | Ilyenek még: helypénz ’standdíj | Standgeld’ (1843: Tzs. Standgeld a.); helyismeret ’hely(szín) v. terület (és az ottani viszonyok) részletes ismerete | Ortskenntnis’ (1855: NSz.)
Tükörfordítások előtagja, azonos a →hely főnévvel. | ⌂ A tükörfordítások latin, ill. német minta alapján keletkezett összetett szók. A helytartó és helyszín szavakhoz vö. lat. (k.), (h.) locum tenens ’helytartó’, facies loci ’helyszín’. A helyrajz-hoz vö. ném. Ortsbeschreibung ’egy vidék, hely leírása, grafikus ábrázolása’. – A címszavak megfelelői: ném. Statthalter; fr. lieutenant; stb.: ’helytartó’; – ol. faccia del luogo; rom. faţă locului; stb.: ’helyszín’; – ang. topography; fr. topographie; stb.: ’helyrajz’. – Utótagok a magyarban (címszavak kivételével): tartó (→tart); rajz (→rajzol).
☞ Nyr. 67: 88; TESz. helyszín a., helytartó a.; EWUng.→ hely, rajzol, szín², tart