alga A: 1858 álgák (Nszt.); 1894 algaszerű (NSz.) J: ’moszat | Alge’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. alga ’moszat, hínár’ [esetleg indoeurópai eredetű; vö. óind r̥̥jīṣáḥ ’ragacsos, tapadós, sima, síkos, csúszós’; vö. még norv.  (N.) ulka ’penész, nyálka’].  ≋  Megfelelői: ném. Alge; fr. algue; stb. ’alga’.  ⊚  Leginkább növénytani szakszóként használatos.

TESz.; EWUng.