pap-
paptarsoly × A: 1578 Pap tassoly (NySz.) J: ’tarsóka | Täschelkraut (Thlaspi)’ | papmacska × A: 1590 Pap maczka (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 70) J: ’élénk színű rajzokkal díszített, szemölcsökön álló szőrökkel sűrűn borított, nagyobb fajta hernyó | Bärenraupe’ – De vö. 1577 k. Pap machkaÿarol ’ua.’ (OrvK. 638) | papsajt A: 1773 pap sajt (Nyr. 19: 42) J: ’a mályvafélék családjába tartozó, lilás virágú közönséges gyomnövény | Käsepappel (Malva)’ – De vö. 1590 Pap saitya ’ua.’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 21) | papzsák △ A: 1787/ Pap 'Sák (NSz.) J: ’〈szólásokban, állandósult szókapcsolatokban a telhetetlenség, kapzsiság jelképeként〉 | 〈als Sinnbild der Unersättlichkeit〉’ – De vö. 1713 Pap' sákja ’ua.’ (Kis-Viczay: Sel. 520) | paptized △ A: 1835 Paptized (Tzs. Pfarrzehent a.) J: ’az egyház számára a terményből fizetett tized(rész) mint adófajta | Pfarrzehnt’ | papkéve × A: 1838 Papkéve (Tzs.) J: ’tizedként az egyház számára beszolgáltatott kéve(mennyiség) mint adófajta | als Zehent dem Pfarrer gegebene Garbe’
Összetett szavak előtagja, azonos a →pap szóval. | ⌂ A pap jelző a paptarsoly, ill. papsajt összetételben növényekre utal, amelyek egy pénztárcához, ill. valószínűleg egy lelkész fejfedőjéhez hasonlítanak. A papmacska tréfás népi elnevezése a hernyónak. A papzsák tükörfordításnak tűnik; a feneketlen zsák a pap telhetetlenségét jelképezi; ehhez vö. ném. (R.) der pfaffensack hat keinen boden ’paptized’. A paptized és a papkéve az egyházi adó megnevezései; vö. ném. Pfarrzehent ’papi tized’. – A második tag (címszók kivételével): tized (→tíz).
☞ TESz. papmacska a., papsajt a., papzsák a.; EWUng.→ kéve, macska, pap, sajt, tarsoly, tíz, zsák
pap A: 1211 Popi [sz.] [hn.] (OklSz.); 1229/ Popufenerii [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 420); 1239 Paphomoka [hn.] (MNL (OL) Dl. 40016); 1372 u./ pap (JókK. 80) J: 1 1211 ’az a személy, aki vmely vallási közösségben vallási szertartásokat végezhet | Priester’ # (OklSz.) (↑); 2 1759 ’keményfa födél 〈a borsajtó garatjában〉; a nyomtató fa a présben | Deckel aus Hartholz 〈im Kelterkasten〉; Pflöckel 〈als Bestandteil der Kelter〉’ (NSz.); 3 1770 ’a kereszt legfelső (néhol legalsó) kévéje | die oberste (an manchen Orten die unterste) Garbe der Mandel’ (NSz.); 4 1792 ’szalmacsomó a ház v. az asztag, kazal tetején | ein Bündel Stroh auf dem Dach od. auf dem Schober, auf dem Feimen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 5 [birtokosi szókapcsolatban] 1802 ’az, aki a hivatottság érzésével szenteli magát vminek | Priester der Wahrheit, der Künste, der Wissenschaft usw.’ (NSz.) Sz: papos 1320 papus [hn.] (AnjOkm. 1: 566) | papi 1416/¹ papi (BécsiK. 211) | papság 1416/¹ papſaggal (BécsiK. 185) | papol 1713 papolly (Kis-Viczay: Sel. 54)
Jövevényszó egy szláv, valószínűleg egy déli szláv nyelvből. | ≡ Blg. поп; szbhv. pop; – óe. szl. popъ; or. поп; ukr. піп: ’pap’ [< ném. (ófn.) pfaffo ’világi lelkész’]. Vö. még cseh (ócseh) pop ’pap’. ≋ Megfelelői a szlovénban és a lengyelben is megvannak, bár csupán a keleti egyházra való hivatkozásban. ⇒⌂ A magyarba valószínűleg egy déli szláv nyelvből került, amelynek beszélője a keleti egyházhoz tartozott. ⌂ Az egész nyelvterületen elterjedt, és adatoltságával összehasonlítva a bizonyosan sokkal korábbi 3. jelentés feltehetőleg azzal függ össze, hogy ezt a kévét tizednek szánták. Ehhez és a 2. jelentéshez vö. ném. (h.) (baj.-osztr.) pfoff ’gabonakereszt; a szőlőprés alkotórésze’, ehhez vö. ném. Pfaffe ’lelkész, pap ‹lekicsinylő›’, (R.) ’világi lelkész’, (R.) pfaff ’a hordó csapja’. A 4. jelentés a 3. jelentésre megy vissza. Az 5. jelentéshez vö. pl. ném. Priester der Wahrheit ’az igazság papja’.
☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 335; Kniezsa: SzlJsz. 384; TESz.; EWUng.→ kis-, pap-, paponya, papramorgó, pópa