viszkolódik × A: 1792 viſzkolódott (NSz.); 1835 felveczkelődvén [sz.] (MNy. 26: 234); 1863 Viszkolódik [▽] (NSz.) J: ’fészkelődik, izeg-mozog | sich hin und her bewegen’
viszkol × A: 1859 viszkolják el (Hölgyfutár 1859. ápr. 19.: 390); 1861 viszkolni [sz.] (MNyszet. 6: 355) J: 1 1861 ’fészkelődik, izeg-mozog | sich hin und her bewegen’ (↑); 2 1873 ’ide-oda húzgat, mozgat | herumziehen, hin und her rühren’ (Nyr. 2: 93)
Onomatopoetikus eredetű tőből származó szócsalád, melynek tagjai tisztázatlan viszonyban állnak egymással. | ⌂ A szó hangalakja alapján a viszkol látszik a szócsalád kiinduló elemének. A szótő feltehetőleg a →viszolyog szóéval azonos. A tő a →fickándozik szócsaládjának tövével, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →viszket tövével függhet össze. A végződés gyakorító képző.
A viszkolódik származékszó. | ⌂ Feltehetőleg a viszkol szóból keletkezett gyakorító-visszaható képzővel.
A szócsaládhoz még | ⌂ A szótörténet alapján azonban számolni kell azzal is, hogy a viszkol jött létre elvonással a viszkolódik-ból. ∼ Ugyanebből a tőből játszi szóalkotással: viszkotol ’ide-oda mozog’ (1861: MNyszet. 6: 355); viszkota ’nyugtalan, fickándozó ‹személy›’ (1897: MTsz.). ≂ Tisztázatlan idetartozású: viszkota ’szeméthalom; vegyes szemét’ (1861: MNyszet. 6: 355).
☞ TESz.; EWUng.→ fickándozik, viszket, viszolyog