strapáca △ A: 1683 strapácza (Horváth M.: NEl.) J: ’megerőltetés, túlzott igénybevétel; fáradság | große Anstrengung; Bemühung’

strapacíroz △ A: 1708 strapaczéroztatás [sz.]; strapaczírozhatni [sz.] (Horváth M.: NEl.) J: ’megerőltet, fáraszt | strapazieren’

strapa A: 1862 strapát (PNapló 1862. aug. 6.: [3]) J: ’megerőltetés, túlzott igénybevétel; fáradság | große Anstrengung; Bemühung’

strapál A: 1876 strapálná (Ellenőr 1876. máj. 14.: [2]) J: 1 [főleg le ~] 1876 ’túlzottan igénybe vesz, fáraszt | strapazieren’ (Ellenőr 1876. máj. 14.: [2]) (↑); 2 1895 ’dolgozik, fáradozik | arbeiten, sich abmühen’ (Nyr. 24: 479)

A szócsalád korábbi tagjai, a strapáca és a strapacíroz német jövevényszók. |  ≡  Ném. Strapaze, (R.) strapatz: ’nagy megerőltetés, vesződség’ [< ol. strapazzo ’túlerőltetés’] | ném. strapazieren ’túlerőltet; elkoptat, elnyű’ [< ol. strapazzare ’ua.’].  ≋  Megfelelőik: svéd strapats, strapatsera; szbhv. štrapac, štrapacirati; stb.: ’megerőltetés, erős igénybevétel’, ’erősen igénybe vesz, megerőltet’.

A strapál képzőcsere eredménye. |  ⌂  A strapacíroz ige alapján keletkezett; vö. blamál (→blamíroz), gazsulál (→gazsulíroz) stb.

A strapa elvonás eredménye. |  ⌂  A strapál igéből jött létre.

A szócsaládhoz még |  ⊚  Mind a strapál, mind a strapa a bizalmas nyelvhasználatban él.

☞ TESz. strapa a.; Horváth M.: NEl.; EWUng.